Szeretnék egy kertet, egy saját kertet, gyümölcsfákkal, bokrokkal, virágokkal. Egy igazi kertet, amit én gondoznék, ami nekem teremne. Fáim árnyékába mezítláb surrannék ki forró nyári délutánokon és szedret szemezgetnék. Fügefáimon öklömnyi fügék teremnének és szilvalekvárt főznék be minden nyár végén. Te Mészölyként ülnél a diófa alatt és jelentést írnál öt egérről. A szőlősdombon lenne a kert, magasan fenn a falu felett. Esténként mikor a nap már lebukna a dombok mögött hazagyalogolnék Weöres-t szavalva: "izzik a galagonya".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése