kontraszt

friss zöld fű. sárga aranyeső. illatos ibolyaszőnyeg. vakító kék égbolt. fodros bárányfelhők. langyos szellő.

majd

egy mondat: nagyot csalódtam benned...

és

szeretnék elmenni innen, elrohanni, eltűnni.

nem azért fáj, mert elrontottam. tanulom, hogy néha LEHET hibázni, és elkerülhetetlen az életben egyszerűen azért, mert emberek vagyunk. és a bocsánat kérést is. nem ez fáj. hanem a személye. hogy súlyos szavakat mond ki talán végig sem gondolva. és az, hogy mit sem tudva arról, hogy beláttam és bocsánatot kértem ő még egyszer belém rúg. csak hogy elmondhassa mennyire csalódott bennem...

"Hát itt ez a hely,
amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet,
amit sokszor nem nagyon értek még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni"