zuhog kinn az októberi eső, mennydörög az égbolt. a természet kiadja magából a felgyülemlett feszültséget. csak a reggel óta tartó fejfájásom nem adja meg magát...érzések kavalkádja bennem. egy kép a falon. egy kedves idegen. egy élhetetlen élet. egy ismerős parfüm illata a folyosón. egy áldott alkalom. egy jó beszélgetés-imádkozás-kitárulás. mérhetetlen vágyak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése