I have no time to live like a normal idiot.

Van úgy, hogy nem érzem magam elégnek a sulihoz. Példának okáért most így november tájékán amikor az égvilágon minden a nyakamba szakad. Beadandók halmaza, ZHk, interjúkészítés, szakdoga, munka, nyelvvizsga(?).
Pedig jó lenne olvasni, finnül tanulni, filmet nézni, barangolni a városban, sütőtököt enni, angolozni, szerelmesnek lenni, élni... Túl vagyok egy holtponton a múlt heti depresszió után. Igyekszem biztatni magam, hogy meg tudom csinálni és meg kell csinálnom, hogy jövőre azt csinálhassak amit szeretnék, mondjuk kiköltözni Finnországba. És ilyenkor mintha kicsit könnyebb lenne...

"Amíg nem lesz jövőre vonatkozó látásod, addig a múlt küzdelmeiben fogsz élni."