magam sem értem mi zajlik bennem. vannak olyan pillanatai az életnek amikor minden rendben, amikor úgy érzed hogy végre élsz, hogy végre van ami értelmet ad a létezésednek. aztán elhangzik egy szó és akaratlanul is előtör belőled a sírás, mert tudod, hogy holnap vége lesz. holnap hazamennek. holnaptól ugyanaz az arctalan valaki leszel aki voltál. holnaptól megy minden a régiek szerint. holnaptól talán emlékezni sem fognak rád.
nem akarok keserű lenni, mert fantasztikus volt az elmúlt hét a finnekkel. és nem szabadna hogy megálljon az élet csak mert elment valaki... de most mégis áll minden...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése