És most következzék egy szentimentális poszt arról, hogy amióta tegnap hazaérkeztem Finnországból, még nem pakoltam ki a bőröndömet, mert nem akarom hogy vége legyen, hogy elmúljon a varázs. És mentás-lakricás csokikat eszek és egy parfüm illatmintát szagolgatok ami eszembe juttatja a kedd éjszakát, az utolsó ott töltött órákat, a rengeteg nevetést, az ökörködéseket a legjobb csapattal. És hiába is írnám le mindazt ami történt, nem adná vissza azt az érzést ami bennem van... És hiányzik minden, a nevetős-sírós fáradtság, a pirakka, a napi 5 bögre kávé, Jouni szivatásai, a hó, hogy éjszaka nem tudok aludni, a gyülik és még az is hogy a wc ajtókat fordított irányban lehet bezárni.
Válaszok Istentől.
Könnyek.
Szolgálat.
Kotka.
Barátságok.
Csiszolt gyémánt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése