2014. nov. 18.

the last station

emberek akik pár hete még velünk voltak, nincsenek többé. aki két hónapja még velünk bolondozott finnországban, most nincs már itt. ez az élet rendje - mondjuk - de belül tiltakozunk, mert valaki esténként az ő vállára hajtva fejét tudott csak álomba merülni. aztán apránként belenyugszunk a megváltoztathatatlanba. ez az élet rendje - mondják - el kell engedni és meg kell tudni bocsátani, hogy ő hagyott ott minket előbb.


napok szösszenete. az élet zajlik. néha táncolunk esténként. és néha olyanok vagyunk mint öreg házasok itt a koli szobában: este fáradtan hazaérve kérdezzük a másikat, hogy telt a napod kedves?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése