2015. márc. 19.

másvilág

Az árnyak arról beszéltek neki, hogy odakint szép az élet, hogy odakint vannak emberek, akik mernek önmaguk lenni. Emberek, akik szabadok, akik tudnak örülni ha boldogok, és lehetnek haragosak ha felbosszantják őket. Azt is suttogták, hogy odakint szabad hangosan nevetni akár hajnali háromkor is, ha akkor jön rád az ellenállhatatlan, csiklandós nevetés. Odakint nem várják el, hogy mutass egy képet, hogy akkor legyél a legnyájasabb, amikor legszívesebben üvöltenél. Telezsongták a fejét, hogy odakinn ünnepelhet a barátaival egy pohár vörösborral koccintva, vagy bonthat pezsgőt ha úgy tartja kedve. Odakint az élet őszintébb, mondták az árnyak majd továbbálltak, mert fojtogatta őket a képmutatás poshadt levegője.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése