lapszéli jegyzetek

a minap bevillant a cipőd képe, amiben először láttalak. tudod, akkor, amikor lehívtalak kártyázni. megláttam a lábadon, és arra gondoltam, hogy ezt a srácot nagyon tudnám szeretni. összeszorul a szívem az emléktől. pedig csak egy cipő. később sosem láttam rajtad. talán csak a munkás cipőd volt, mert dolgozni voltál fent. igazán nem volt benne semmi különleges, csak Te...

ott mindennek a végén
ott szemtől szemben állunk
kéz a kézben
arc az arcban
száj a csókban
eggyé válunk