sajnálom a csendet

széttört szívem szilánkjai karcolják lelkemet odabent, minden mozdulat fáj.

"Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya

magába.

Hogyha a Hold rá

fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája."

Ui. Mindenben, mindenért...